結果 (
ハンガリー語) 1:
[コピー]コピーしました!
Az idő eső csillag virágMiki Ando-eh Ezüst édes osmanthus virág illatos és egy kis csillag alakú fehér. És mint hang nélkül hó esik. Tavaly ősszel, nyári gyümölcsök és néztem, hogy régóta egyedül a fák alatt, és szétszórt virágok. Az értesítés, és a föld fehér csillag volt dagadt lesz. Ez nem tudnak mozogni már, birtokló, és Natsumi törzs közelebb, két ember rekedt a fa, mondta és nevetett. ─ ─ Brigitta! Én meglepett. Mintha homályosan emlékszem tavaly ősszel íróasztal kiütötte, Tobe hirtelen. Tobe megfordult, és kiabált férfi mögött."Stop. Én, mint üti. Azt akarom, hogy elérje a cél? 」 Iskolai tanulmányi idő, bement az ebéd szünet volt zajosan. Tobe sejtettem."Valami a? 」"Én vagyok itt, mert kérdezem a házi feladatot. Majd hirtelen tolta őket. 」 Tobe mindig flörtöl valakivel, a labdarúgó csapat, játszik egymással. És egy kis yodzuyi egymással, és gyorsan válik egy súlyos veszekedés. Nem tudom, miért. Cram nyomtatása, Tobe tartott előttem."Ez a probléma nem tudom, én vagyok "Ha ez azt jelenti, hogy mondatokat használ a szavak. Lenne, te jó ez. 」 Nem vagyok biztos. Nem tudom, mivel általános iskola-kiment. Mi Tobe mindig nekem, vagy szorosan összefügg. Mi jön, ugyanabba az iskolába? De mi egy labdarúgó klub, mint a jó, nem jó neked."Én nem vagyok. Nem hiszem, annyira, hogy magad. 」 Húzza a szék kíván lenni megkedveltet mellett az osztályteremben zörgött lehetett hallani. Tobe megbízott, és felállt, és vezette be a folyosón. Nincs idő, Tobe kapcsolódik. Van úgy döntött, hogy megbékél vele. Megvárta, míg figyelte poszter és kiküldött, úgy tesz, mintha jön ki a nyári gyümölcsök pedig a folyosón található. Junior high school és a nyári gyümölcsök is már a barátom, és megígérte. Így mindig együtt jött a tavasz folyamán a különböző osztályok. Mindazonáltal több kis elváltak, és félreértések jön ki külön-külön, hogy én. Ez már makacsság egymással. Megcsókolta az amulett, mint egy kis zacskó a tetején a zsebében. Míg ezüst édes osmanthus virágok. Az illata már elment, de nem érdekel. Kijuttatni, mondván tavaly ősszel, próbáld ki valami kézzel készített, a virágok. Parfüm még egyszer nem is próbálja, hogy megpróbál, és felvette, egy új virág esik, úgyhogy hogy egy potpourri ott is szappan. Azt akartam, hogy vizsgálja meg, így meghívó. Natsumi is kezdenek mondani, azt kell vár, mert biztos vagyok benne. A nyári gyümölcs megjelenését a szemébe. Az osztályteremben, hogy jöjjön ki. Amint hogy hol szívem van már egyértelműen megértettem. Dohányzás, hogy megnyugtassák a mellkas lüktető, hang- és fólia, ügyetlenül lépés."ANO, Natsumi ─ ─" Én hívott, és beszélt a nyári gyümölcs mellett a osztály gyerekek voltak, egy időben. Miután látta ezt a pillanatban csalódott arc Natsumi, míg mellett a gyermeket, hogy válaszoljon nekem valami hirtelen elfordult. És mentünk múlt az első. Néz a video nélkül hang gyakran takarmány hosszú éreztem. Észrevettem, hogy amikor a vitatkozás végül visszatért a fül, Tobe az osztályteremben figyel itt. Én is Nézd meg szörnyű. Meleg szemét és reszketett a szája. A folytatásban is zavarba elhagyni, és az ablakhoz, és végignéztem. Is a kapu és a betonon gyalogjárda nem volt. Sehol sem mert erős napfény bravúrral szeretem. A tisztaság és a látvány meg a vérszegény, amikor hasonló. Néztem én meg kívül feszülten folyamatban keres. Ez most már tényleg nincs meg. Nem egy senki sem egyéb nyári gyümölcsök a barátaimmal, és akar-hoz volna. Könyvtár igazgatósági ülés volt út hát-ban késő. Kopás cipők változás lassan, és hallottam az iskolaudvaron futball klub. Mondtam, Szent Iván nap szeptember volt tegnap. Nyálkás és olvad lélek, a pórus elhagyni, és meleg volt, így tettem ki. Mindenki a Athletic osztály, mint az állatok, a szavanna, ivás mindenféle módon, hogy jöjjön. Öntözés lyuk közelében ült, én kerestem Tobe. Láttam, hogy Natsumi Aggódtam. Nincs szemernyi finomság nem ismert amit Tobe, és akkor kezd mondani, mindenki előtt. Tudom, ha valaha is azt akartam, hogy vizsgálja meg. Lehet, hogy miért ezt a jelenetet nézett ki, kényelmes a. Nikurashikute hangulat tartott a hiányosságok és meggondol ez és megtudja, nem volt más választása. Tobe-Kun végre megtaláltam. Kell találni, hogy. El és foci gyakorlat, hogy mindenki volt csiszolt a golyóit személyenként. Futball labda varratok gyengék. Kívül van. Így használhatatlan, és nem a zsír keresztül. Én használ ez ha Ön akar-hoz használ, és nem haszontalan vigyázni. Emlékszem, hogy volt Tobe mondta akkor. A sarokban-anélkül, hogy árnyékot a gyár vissza, kerekítés, és labda a lengyel úgy tűnt, hogy az Ön Tobe néztem, azt hittem, én borzasztóan kicsi és ostoba. 立ち上がって水道の蛇口をひねった。水をぱしゃぱしゃと顔にかけた。冷たかった。溶け出していた魂がもう一度引っ込み、やっと顔の輪郭が戻ってきたような気がした。 てのひらに水を受けて何度もほおをたたいていると、足音が近づいてきた。後ろから「おい。」と声をかけられた。戸部君だ。ずっと耳になじんでいた声だからすぐわかる。 顔をふきながら振り返ると、戸部君が言った。「おれ、考えたんだ。」 ハンドタオルから目だけを出して戸部君を見つめた。何を言われるのか少しこわくて黙っていた。「ほら、『あたかも』という言葉を使って文を作りなさいってやつ。」「ああ、なんだ。あれのこと。」「いいか、よく聞けよ……おまえはおれを意外とハンサムだと思ったことが──」にやりと笑った。「──あたかもしれない。」 やっぱり戸部君って、わけがわからない。 二人で顔を見合わせてふき出した。中学生になってちゃんと向き合ったことがなかったから気づかなかったけれど、私より低かったはずの戸部君の背はいつのまにか私よりずっと高くなっている。 私はタオルを当てて笑っていた。涙がにじんできたのはあんまり笑いすぎたせいだ、たぶん。 学校からの帰り、少し回り道をして銀木犀のある公園に立ち寄った。 銀木犀は常緑樹だから一年中葉っぱがしげっている。それをきれいに丸く刈り込むので、木の下に入れば丸屋根の部屋のようだ。夏実と私はここが大好きで、二人だけの秘密基地と決めていた。ここにいれば大丈夫、どんなことからも木が守ってくれる。そう信じていられた。 夕方に近くなっても日差しはまだ強い。木の下は陰になって涼しかった。 掃除をしているおばさんが、草むしりの手を休めて話しかけてきた。「いい木だよねえ、こんな時期は木陰になってくれて。けど春先は、葉っぱが落ちて案外厄介なんだよ、掃除がさ。」 私は首をかしげた。常緑樹は一年中葉っぱがしげっているはずなのに。「え、葉っぱはずっと落ちないんじゃないんですか。」「まさか。どんどん古い葉っぱを落っことして、その代わりに新しい葉っぱを生やすんだよ。そりゃそうさ。でなきゃあんた、いくら木だって生きていけないよ。」 帽子の中の顔は暗くてよくわからなかったけれど、笑った歯だけは白く見えた。おばさんは、よいしょと言って掃除道具を抱えると公園の反対側に歩いていった。 私は真下に立って銀木犀の木を見上げた。 かたむいた陽が葉っぱの間からちらちらと差し、半円球の宙にまたたく星みたいに光っていた。 ポケットからビニール袋を取り出した。花びらは小さく縮んで、もう色がすっかりあせている。 袋の口を開けて、星形の花を土の上にぱらぱらと落とした。 ここでいつかまた夏実と花を拾える日が来るかもしれない。それとも違うだれかと拾うかもしれない。あるいはそんなことはもうしないかもしれない。 どちらだっていい。大丈夫、きっとなんとかやっていける。 私は銀木犀の木の下をくぐって出た。
翻訳されて、しばらくお待ちください..
